Már többször terveztem egy olyan posztot, amiben a tavaly bevezetett megyei és országos napijegyet dicsőítem - például volt olyan napom, amikor három Ikarus-szal is tudtam utazni egy ezresért. Végül ez a poszt egészen mostanáig nem született meg, és a buszozgatós napok helyett egy valódi csengetés krónikáját írtam meg.

Az ünnepek csalhatatlan jele az évösszegző posztok írása. Nézzük hát, mit fotóztam idén!

Egy kirándulós hosszúhétvége buszos vonatkozásai.

Bár ez egy alapvetően buszos blog - ahogy a neve is mutatja -, ettől még szoktunk foglalkozni villamosokkal is, elég csak megnézni a legutóbbi évzárót, vagy éppen a Facebook-oldalt, ahol időről időre előfordul villamosos fotó. Külön ezekkel a járművekkel foglalkozó blogposzt talán még nem is volt, viszont Szarajevó annyira hálás téma, hogy még egy nem járműfotózás-központú, rövid látogatás kapcsán is érdemes írni róla!

2024-ben külső telephelyen fotózni hiányzó Ikarust - felbecsülhetetlen.

A két évvel ezelőtti alkalomhoz hasonlóan most is biciklivel látogattam el a tapolcai Ikarus-találkozóra, de magáig a városig most el se jutottam, beértem a felvonulással.

Nem tudni még, meddig húzódik az agónia, de az biztos, hogy a 280-as trolik végnapjait éljük már. Az utolsó tíz budapesti példány bemutatása következik!

Az előzőnél optimistább hangvételű poszttal, némileg új formátumban zárom le az idei évet.

Utolsó hírmondónak maradt a 412-es a több mint hetven évet felölelő budapesti Ikarus-korszakból. Igaz ez egyaránt a buszokra és a trolikra is (habár e sorok írásakor öt rigai E91-es busz és tíz Ikarus 280T-GVM troli is állományban van, utóbbiakból csak munkanap közlekedik három, előbbiek a midi-állomány tartalékai), de a posztban most kifejezetten csak az utolsónak megmaradt 412-es buszokra koncentrálok.

Tombol az igazi hőség és a nyár, jöjjön hát egy siófoki miniposzt!