Bár ez egy alapvetően buszos blog - ahogy a neve is mutatja -, ettől még szoktunk foglalkozni villamosokkal is, elég csak megnézni a legutóbbi évzárót, vagy éppen a Facebook-oldalt, ahol időről időre előfordul villamosos fotó. Külön ezekkel a járművekkel foglalkozó blogposzt talán még nem is volt, viszont Szarajevó annyira hálás téma, hogy még egy nem járműfotózás-központú, rövid látogatás kapcsán is érdemes írni róla!
2024-ben külső telephelyen fotózni hiányzó Ikarust - felbecsülhetetlen.
A két évvel ezelőtti alkalomhoz hasonlóan most is biciklivel látogattam el a tapolcai Ikarus-találkozóra, de magáig a városig most el se jutottam, beértem a felvonulással.
Nem tudni még, meddig húzódik az agónia, de az biztos, hogy a 280-as trolik végnapjait éljük már. Az utolsó tíz budapesti példány bemutatása következik!
Az előzőnél optimistább hangvételű poszttal, némileg új formátumban zárom le az idei évet.
Utolsó hírmondónak maradt a 412-es a több mint hetven évet felölelő budapesti Ikarus-korszakból. Igaz ez egyaránt a buszokra és a trolikra is (habár e sorok írásakor öt rigai E91-es busz és tíz Ikarus 280T-GVM troli is állományban van, utóbbiakból csak munkanap közlekedik három, előbbiek a midi-állomány tartalékai), de a posztban most kifejezetten csak az utolsónak megmaradt 412-es buszokra koncentrálok.
Tombol az igazi hőség és a nyár, jöjjön hát egy siófoki miniposzt!
Végül nem írtam még hosszabb címet azzal a kiegészítéssel, hogy ebben a formában, mert akkor rögtön többesszámba is kerülhetne a buszjárat szó, és a 115-ös mellett a 109-est is búcsúztatnám. De nem, ez a poszt csak a 115-ös járat nekrológja!
Kipróbálok valami újat, jön egy kis útinaplószerű poszt Győrből, ahol borzalmasan rossz időjárási körülmények között töltöttem el egy napot.
Ismét eljött az évösszegzés ideje, és bár voltak olyan hónapok, amikor tényleg alig fotóztam, az idén még összejött a 2020-ban bevezetett szisztémám: egy Ikarus és egy egyéb busz került az évzáróba minden hónapban. Attól tartok, ez lesz az utolsó ilyen év.